Mi célt szolgálnak a dűbelek a hőszigetelési rendszereinkben?

A dűbelek az első szakasz után kerülnek kivitelezésre, illetve behelyezésre. Amint a légtömörséget biztosító felületre felkerültek a szigetelést nyújtó táblák, a kiosztás szerint a helyüket kifúrják, egészen átfúrják a szigetelést hordó falba. A furat mélységét befolyásolja, hogy milyen vastag rendszer kerül kialakításra, és ennek függvényében milyen hosszú dűbelt használunk. A furat elkészülte után belehelyezik a dűbel tokot, majd abba beleütik a dűbel szeget, és az mint a közismert „tipli” megfeszül, és rögzíti a hőszigetelő táblát.

Hogyan tud tönkremenni egy dűbel?

A dűbelek tönkremeneteli módja általában a szakítószilárdságukkal kapcsolatok. Ritkán látni erre példát, és teljes mértékig kizárható, ha az előírásoknak megfelelő kiosztást, és dűbelszámot szigorúan tartjuk a kivitelezés során. Amennyiben egy nagyobb magasságot elérő épület tekintetében ezt mégsem tesszük meg, vagy a kivitelező nem teszi meg, abban az esetben a szélszívás hatására a dűbel képes elszakadni, és ez esetben a szigetelőlapokat, és azzal együtt a komplett homlokzatot a szél képes letépni. Éppen ezért kifejezetten fontos, sőt megkövetelendő, hogy az előírásoknak megfelelően történjen a kivitelezés.

Hogyan ellenőrizhető egy dűbel szakítószilárdsága?

A legnagyobb cégek, ha az Ő általuk gyárott, vagy forgalmazott dűbelt vásárolják kivitelezéshez ingyenesen kimennek a helyszínre, és a szigetelendő felületet letesztelik dűbelhúzással. Ez a következőképp zajlik:

• Első sorban megnézik a felületet, hogy ugyan abból az anyagból áll, vagy esetleg valahol van anyagváltás. ( Pl: Vázkitöltő falak esetében. )
• A szemrevételezett rétegekbe több lyukat fúrnak, minimum 5-öt, és az alkalmazandó dűbelt, a tervezett furatmélységbe behelyezik.
• Egy speciális húzó gépet felhelyeznek a falra, melyet rá csatlakoztatnak a dűbelre, és elkezdik a gépet húzó erő tekintetében növelni. Ezt egy kar csavarásával tudják elérni, melynek hatására a gép a csatlakoztatott dűbelt egyra nagyobb N / KN ( Newton / Kilonewton ) erővel elkezdi húzni. ( Kerekített érték : 10N = 1kg =0.01KN, vagyis 1 KN =100 kg. )
• A mérőműszeren található egy mutató, melyről leolvasható, hogy adott huzatás hatására a gép éppen mekkora N / KN értékkel húzza a dűbelt. Amikor a dűbel tönkremegy, vagyis elszakad a műszer a feszültséget elveszti, vagyis a legnagyobb mért érték lesz látható, leolvasható. Ez egy karakterisztikus érték, vagyis a tönkremeneteli érték. A valóságban egy dűbelt a tervezési értékkel számolunk, ami sokkal kisebb mint a valódi tönkremeneteli értéke. Vagyis, ha a vártnál nagyobb terhet kap a rendszer, és a tervezési értéket átlépi az igénybevétel, még akkor is van tartalék bírása a dűbelnek / dűbeleknek. Számszerűsítve 1 műanyag gyakran használt, jobb minőségű dűbelnek a szakító szilárdsága 1.25KN körül kell, hogy legyen, vagyis 1 dűbel 125kg húzást kell minimum elviseljen. Természetesen ezt befolyásolja a dűbel anyaga, a furat mélysége, a szerkezet anyaga, és a kivitelezés pontossága is.